Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 42 találat lapozás: 1-30 | 31-42

Névmutató: Stier Péter

2000. szeptember 15.

Szept. 13-án az RMDSZ szatmárnémeti székházának üléstermében lezajlott a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés tisztújító közgyűlése. Az új vezetőség: Popomájer Helga (elnök), Uglár Zsolt (alelnök), Kereskényi Gábor (ügyvezető), Délczeg Csongor, Kovács Máté, Papp Adél, Pollner Csaba (elnökségi tagok). A közgyűlésen megjelent fiatalok elbeszélgettek a szenátor- és képviselőjelöltekkel. Stier Péter egyetemista rákérdezett: vajon azok közül, akik most kívánnak RMDSZ-színekben a parlamentbe bejutni, ki fog vállalkozni arra, hogy konkrétan is tegyen valamit a kivándorlást fontolgató kisebbségi fiatalok megállítása érdekében? Felsejlett a komor kérdés: elvárható-e a fiataloktól, hogy miután végignézték nagyszüleik és szüleik vergődését, ők is, méghozzá jószántukból, vállalják az egyelőre inkább ígéretekkel kecsegtető, mint bizonyosságokkal szolgáló kisebbségi sors kockázatát? /Tegnapelőtt lezajlott a MIK tisztújító közgyűlése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 15./

2008. április 7.

Miután a másik két aspiráns, Günthner Tibor és Kovács Máté visszaléptek a Szatmár megyei tanácselnök-jelöltségtől, Csehi Árpád száll majd az elnökségért az esély. Április 5-én a Szatmár megyei választmányi ülésen kialakult a megyei tanácsosjelölti RMDSZ–NDF–lista végső formája is. Az RMDSZ megyei elnöke, Csehi Árpád bejelentette a Német Demokrata Fórum megyei vezetőségével folytatott tárgyalások végkifejletét: ismét közös megyei tanácsosjelölti listával indul a két szervezet. A jelöltek bemutatkozása előtt valóságos visszalépés–sorozat történt. Elnézést kért az a Szatmár Megyei Tanács volt elnöke, Szabó István, azért, mert a tavaly váratlanul lemondott a tisztségről. Elmondta, azért döntött így, mert nem bírta idegileg a nyomást. Szerinte a többi párt részéről lejáratási kampány indult az RMDSZ–es tisztségviselők ellen. Csehi Árpád közgazdász és jogász végzettségű fiatalember. A listát hivatalból Csehi Árpád vezeti, a többi jelöltre való szavazás nyomán az alábbi sorrend alakult ki: Günthner Tibor, Riedl Rudolf, Rácz Éva, Draveczky Károly, első NDF– es jelölt, Kónya László, Kovács Máté, Nagy Sándor, Stier Péter, második NDF–es jelölt, Várna Levente, Véron András, Muzsnay Árpád, harmadik NDF–es jelölt, Veres István, Antal István, Kánya László, Molnár Csaba, Balvinszky Sándor, Stiebli Arnold és Gábor József. /Fodor István: Csehi Árpád a megyei tanácselnökjelölt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 7./

2008. november 15.

A Szatmárnémeti Északi Színház új gazdasági igazgatója, Stier Péter sajtótájékoztató keretében mutatkozott be. Elmondta: sokkal hatékonyabban szeretné népszerűsíteni a színház előadásait. Egyik legfontosabb dolognak a színház épületének restaurálását tekinti, bízik a szatmárnémeti önkormányzatban. Ha sikerül majd befejezni a munkálatokat, ismét megnyithatnák a hét éve – biztonsági okokból – lezárt második emeletet, az úgynevezett „kakasülőt” is, ezáltal pedig újabb 75 férőhellyel bővülne a nézőtér. Stier Péter szorosabb kapcsolatot szeretne kialakítani a környező megyék, illetve a szomszédos országok – elsősorban Magyarország – színházaival. /Bemutatkozott az új igazgató. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 15./

2009. március 2.

Stier Péter, a szatmári Északi Színház nemrég kinevezett, fiatal ügyvezető igazgatója elmondta, a városi tanács, Ilyés Gyula polgármester javaslatára, egyhangúlag megszavazta a színház épülete teljes felújításának előtanulmányához szükséges költségeket, ami azt jelenti, hogy már a közeljövőben hozzáfoghatnak a régóta várt modernizálási munkának. A pénzügyi-gazdasági válságra való tekintettel viszont a Szatmár megyei önkormányzat 30 százalékkal kevesebb költségvetési pénzt tud adni a hozzá tartozó kulturális intézmények működtetésére. Stier közölte, a két tagozat összesen 135 alkalmazottjából (ebből 51-en, köztük 23-an színészek dolgoznak a Harag György Társulatnál) senkit nem fognak elbocsátani. Kevesebb vendégművészt, rendezőt, díszlet- és jelmeztervezőt foglalkoztatnak majd. /Sike Lajos: Kevesebb pénz a szatmári színháznak. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2009. március 6.

A nemzetközi pénzügyi-gazdasági válságra való tekintettel a Szatmár megyei önkormányzat 30 százalékkal kevesebb költségvetési pénzt tud adni az általa fenntartott kulturális intézmények működtetésére, így csökken a városban működő Északi Színház támogatása is. Stier Péter, a szatmárnémeti Északi Színház ügyvezető igazgatója a jelentős pénzelvonás ellenére senkit sem akar elbocsátani a színház 135 alkalmazottja közül. Számítanak arra, hogy a vidéki vendégszereplésekhez sikerül támogatókat találniuk. /Csökkentett költségvetés a szatmárnémeti magyar színháznál. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2009. szeptember 16.

Szatmárnémetiben színházi kerekasztalt rendeztek. Szilágyi Éva középiskolai magyartanár, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatója, illetve Thoroczkay Sándor helytörténész beszélt a közönség elvárásairól. A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatát Stier Péter ügyvezető igazgató valamint több színművész képviselte, eljött a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészeti karának több tanára is. Kovács Levente marosvásárhelyi tanszékvezető egyetemi tanár a posztmodern színházról tartott előadást. /Quo vadis, Thalia? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 16./

2010. július 31.

Összefogással idén is lesz PMN
Szatmár megye – A privát és a közszféra összefogásával kerül megrendezésre augusztus 26. és 29. között a kilencedik Partiumi Magyar Napok rendezvény, melynek fő célja a hagyományőrzés erősítése és a történelmi önismeret fejlesztése.
Az augusztus 26. és 29. között megrendezésre kerülő kilencedik Partiumi Magyar Napok tervezett programját ismertette tegnap Szőcs Péter, az Identitas Alapítvány elnöke, Stier Péter, a rendezvény koordinátora és Magyar Lóránd, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének alelnöke. Bár a szervezők szűkös anyagi kerettel gazdálkodhatnak, mégis igyekeznek minden korosztály és minden réteg számára változatos programot szervezni. A költségek egyharmadát a Szatmár Megyei Tanács, egyharmadát a Szatmárnémeti Helyi Tanács állja, egyharmadát pedig vállalkozók támogatásaiból fedezik. Ilyen formában a rendezvény példaértékű lesz arra, hogy gazdasági válság idején is lehet nagyszabású rendezvényeket szervezni a magán és a közszféra összefogásával. A szervezők célja az volt, hogy ha már Partiumi Magyar Napok, akkor ne csak szatmárnémeti helyszíneken legyenek a rendezvények, hanem a Partium más településein is. Ez anyagi okok miatt idén nem valósulhatott meg, de sikerült az, hogy az előadók több településről érkezzenek.
A tervezett programokból
A négynapos program közül egy esemény az, amelyre tíz lejes belépődíjat kell fizetni. Ez nem más, mint az augusztus 26–án, csütörtökön 19 órakor az Északi Színházban kezdődő József Attila-est, Földes László (Hobo) előadásában. Az előadásra augusztus 15–től lehet jegyet vásárolni. Pénteken 18 órakor az Északi Színházban lesz a hivatalos megnyitó, melyet egy nyíregyházi néptáncegyüttes műsora követ. A Kossuth–kert nagyszínpadán 20 órától Hobo Blues Band koncert, 22 órától a kaplonyi Retro Mania szórakoztatja a közönséget. Szombaton a Kossuth–kertben egy kis– és egy nagyszínpadon folytatódik a rendezvény. A kisszínpadon gyerekek számára mutatnak be bábjátékokat, gyermekelőadásokat és ugyancsak gyerekek számára szerveznek gyerekműsorokat. Az Ady Endre Társaság szervezésében egy magyarországi lovagrend lovas, íjász és fegyverbemutatón idézi fel az elmúlt korok történelmét. 18 órától a kisszínpad mellett táncházat szerveznek, a nagyszínpadon lesz néptáncbemutató, fellépnek a tasnádi Teletinik, a Kolozsvári Opera művészei operett részleteket adnak elő, lesz Bródy koncert. Vasárnap 11 órától ismét gyerekműsorok várják a kicsiket a kisszínpadon. Bemutatkozik a nagybányai Turul Lovagrend, hallhatunk Rákóczi–korabeli zenét. Idén sem marad el a politikai talk show, amelyre meghívást kapnak politikusaink, közéleti személyiségeink, akiknek kérdéseket lehet feltenni a kettős állampolgárságról és megye problémáiról. 16.30 órától a nagyszínpadon népzenei műsor fog következni, majd a Harag György Társulat művészei szórakoztatják a közönséget. Fellép Ihos József (Kató néni), majd Varga Feri és Balázsi Betti koncertezik. A Vasile Lucaciu sétányon, a múzeum melletti téren 21.30 órakor Charlie és a Tátrai Band koncertje zárja a rendezvényt.

2010. december 30.

Nehéz, de sikeres évet zár a színház
A sok felmerült nehézség és hiányosság ellenére művészileg sikeresnek mondható évet zárt a Szatmárnémeti Északi Színház. A színház idei sikereit, valamint problémáit az intézmény igazgatója, Stier Péter, a magyar tagozat művészi igazgatója, Keresztes Attila és a román tagozat művészi igazgatója, Andrei Mihalache tegnap sajtótájékoztató keretében ismertette a sajtóval. Stier Péter elégedett az elmúlt évvel, elmondása szerint tíz százalékkal nőtt a színházlátogatók száma, ami azt jelenti, hogy idén több mint 70 ezer néző tekintette meg az előadásaikat. A jegyekből és bérletekből származó bevétel is hét százalékkal nőtt. A fejlesztések terén az Ács Alajos Stúdióterem felújítását, az irodahelyiségek átszervezését és felújítását, konferenciaterem kialakítását, egy hétszemélyes Logan gépjármű beszerzését, a Harag György Társulat megújult honlapját nevezte meg, valamint végre sikerült Kolozsváron benyújtani a színház épületének felújítási projektjét. Fontos tényezőként említette ugyanakkor, hogy 2011 januárjától bankkártyával is lehet majd fizetni a színház pénztárában, amire eddig nem volt lehetőség. A nehézségeket illetően, a 25%-os bércsökkentés rendkívül rossz helyzetbe hozta a színházat, ugyanis van olyan alkalmazott, akinek emiatt havi 500 lejes fizetésből kell fenntartania magát. Stier Péter ugyanakkor nehézségként nevezte meg a tárolóhelyek hiányát is, mely megnehezíti a színházi kellékek és ruhák raktározását. Andrei Mihalache, a román társulat művészeti igazgatója elmondta, az alacsony bérek miatt sajnos három színész is elhagyta a társulatot, ugyanakkor két új taggal gazdagodtak. Keresztes Attila, a Harag György Társulat művészeti igazgatója elmondta, művészi szempontból rendkívül sikeres évet zár a társulat. Idén tizenegy bemutatóra került sor és 175 előadást tartottak. Az előadások meghozták gyümölcsüket, hiszen több díjat is kiérdemeltek színészeink, valamint számtalan magyarországi és országos fesztiválon vettek sikeresen részt. A magyar színházlátogató közönség száma ebben az évben 17,5%-kal nőtt tavalyhoz képest, a sajtóban pedig idén egy év alatt írtak annyit a társulatról, mint eddig tíz év alatt összesen – tudtuk meg Keresztestől. A pályázatok révén a magyar társulat 2010-ben összesen 135 500 lejt nyert. Bár a pénzügyi nehézségek kihatással voltak az alkalmazottakra, a színház lelkes tagjai továbbra is igényes és művészileg felejthetetlen előadásokkal szeretnék meglepni a nagyérdeműt az elkövetkezendő új esztendőben is. György B. Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti)

2011. június 17.

Kezdõdik a kisvárdai seregszemle
Pénteken kezdõdik a 23. alkalommal megszervezett Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja, ahol a határon túli magyar színházak elõadásait tekintheti meg az anyaországi közönség. Stier Péter igazgató közölte, a Szatmárnémeti �?szaki Színház Harag György Társulata, akárcsak az elõzõ években, idén is részt vesz a kisvárdai fesztiválon. Ezúttal Carlo Goldoni vígjátékát, a Chioggiai csetepatét játsszák majd versenyen kívül június 24-én a Várszínpadon. Stier Péter elmondta: a darabot a fesztivál szervezõi választották ki az idei évad elõadásai közül, melyeket DVD-n néztek meg. A szóban forgó vígjátékot idén tavasszal Kolozsváron is bemutatták. Keresztes Attila, a társulat mûvészeti vezetõje, a darab rendezõje a Krónikának elmondta: jelezte a kisvárdaiaknak, hogy az elmúlt évadban a Harag György Társulatnak nem sikerült olyan darabot színre vinnie, amellyel egy versenyen jó esélyekkel indulhatnának. A mûvészeti vezetõ kifejtette: a fesztivált elsõsorban egy találkozónak tartja, hozzátéve: az évad utolsó elõadásával nem sikerült elkészülniük, Füst Milán Boldogtalanok címû darabjának a próbái elkezdõdtek ugyan, azonban a pénzhiány nem tette lehetõvé, hogy be is mutassák. Ez lett volna az a produkció, amivel akár rangos versenyen is indulhattak volna. A Füst Milán-darabbal kezdik viszont októberben a következõ évadot.
A Nagyváradi Magyar Színház Szigligeti Társulata Luigi Pirandello Hat szereplõ szerzõt keres címû színmûvével utazik Kisvárdára. Az évadban nagy sikerrel játszott, a 20. század elején született darabot hétfõ délután tekintheti meg a fesztivál közönsége a Mûvészetek Házában. Az elõadást Zakariás Zalán rendezte, és a társulat szinte minden mûvésze játszik benne. Vasárnap a Nagyvárad Táncegyüttes itthon sikerrel játszott elõadása látható a Mûvészetek Házában, a fesztivál gyerekprogramjának keretében. A Tamási Áron elbeszélése alapján létrehozott táncos mesejáték rendezõpárosa Dimény Levente, a Szigligeti Társulat vezetõje és László F. Csaba, a táncegyüttes koreográfusa. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház idén két elõadását mutatja be Kisvárdán. Az elsõ napon, az ünnepi megnyitót követõen William Shakespeare Ahogy tetszik címû közismert vígjátékát adják elõ, Koltai M. Gábor rendezésében, szombaton pedig a gyerekprogramban kétszer is játsszák a Zián és Kopik címû bábelõadást, Palocsay Kisó Kata rendezésében.
A marosvásárhelyi színház Tompa Miklós Társulata Csehov Platonovjával szerepel a fesztiválon, de a magyarországi közönség a társulat örökös tagja, Farkas Ibolya Börtönnapló címû egyéni elõadását is megtekintheti, míg a Marosvásárhelyi Mûvészeti Egyetem Akadémiai Mûhelye Vaszilij Szigarjev kortárs orosz szerzõ Guppi címû drámájával lép fel. Székelyudvarhelyen pénteken, a kisvárdai fesztivál nyitónapján zárul az évad, a társulat azonban a magyarországi seregszemlén is fellép Egressy Zoltán Portugál címû tragikomédiájával. Szatmárnémeti után a Kisvárdai Fesztiválon mutatja be a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház az évad legjobb darabját, Carlo Goldoni Hazugját. A kisvárosban játszódó történetet, ahol a lakók nyugalmát egy hazudozó kavarja fel, Barabás Olga vitte színre.
A Csíki Játékszín társulata jelenleg már Magyarországon tartózkodik, hiszen nemrégiben felléptek Dunaújvárosban, ahol a Vaknyugat és Mint a sót címû elõadásaikat játszották, Budapesten a Liliom címû elõadással, Kecskeméten a Csókos asszony címû produkcióval szerepeltek, és onnan utaznak Kisvárdára, ahová a Finito címû produkcióval hívták meg õket. A kisvárdai program elsõ nyitóprodukciója egyébként pénteken a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Shakespeare-elõadása, A velencei kalmár lesz, amelyet a versenyprogramjában játszanak. A Bocsárdi László rendezésében színre vitt elõadás érdekessége, hogy a közönség a színpadról nézi a színészeket, akik a zsinórpadláson, a nézõtéren játszanak.
Az erdélyieken kívül természetesen az újvidékiek, a szabadkaiak, a kassaiak is szerepelnek az egyhetes seregszemlén, de színre lépnek komáromi társulatok is, de gyerekprogramok, kiállítások, zenés mûsorok, koncertek, utcaszínház, népmûvészeti vásár és gasztronómiai bemutató is színesíti a programot.
Krónika (Kolozsvár)

2011. június 26.

Vélemények a kisebbségi kultúra jövõjérõl
A tanácskozáson számtalan idõszerû téma hangzott el
A posztModern Távlatok mûhely által szervezett, A kisebbségi kultúrák - vidéken címû tanácskozáson a generációváltásról is szó esett. Kérdés: kik lesznek a jövõben a kulturális rendezvények szervezõi.
A posztModern Távlatok mûhely által az elmúlt héten szervezett tanácskozás a generációváltást is boncolgatta. Kereskényi Sándor, a tanácskozás szervezõje arra a kérdésre kereste a választ, hogy várható-e generációváltás a kultúraszervezésben. Stier Péter, az RMDSZ szatmárnémeti szervezete kulturális bizottságának alelnöke elmondta, hogy az RMDSZ-en belül elkezdõdött a generációváltás, megvan még az idõsebb korosztály, kezdenek felzárkózni a fiatalok, de hiányoznak a negyvenesek. Az olyan nagyszabású rendezvények szervezésére is vállalkoznak majd fiatalok, mint a Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny, a Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny, az �?lõ Rákóczi, a Páskándi- és a Jakabffy-napok stb.
Kónya László fõtanfelügyelõ-helyettes szerint a kisebbségi harc fõ eszköze a civil mozgalom. Sajnos kevés a kezdeményezõ fiatal. Probléma az is, hogy a tanárok nem mennek el még azokra a rendezvényekre sem, amelyek az õ szakkörükön belül történik. Meg kell találni a módját annak, hogy a mennyiség ne menjen a minõség rovására.
Más vélemények
Rist Gabriella, a Német Demokrata Fórum kulturális tevékenységeit ismertette. Ezen a területen nincsenek problémák, hiszen a svábság egyre csökkenõ létszáma miatt nagyobb az összetartás. Szinte valamennyi sváb lakta településen van fúvószenekar és néptáncegyüttes. Igli Brigitta fiatal képzõmûvész abban látja a problémát, hogy egyre több fiatal hagyja el a megyét. Egy egységes értékrendszert kellene kialakítani és megkülönböztetni a mûvészetet a mûkedveléstõl. Nagyon hiányzik a kritika. Dr. Tallián Ferenc azokat az idõszakokat említette meg, amikor a kultúra virágzott Szatmár megyében. Thoroczkay Sándor arról beszélt, hogy van néhány jól bejáratott hagyományos rendezvény Szatmár megyében, de ezek egy része kezd egyhangúvá válni. Ezeket eladhatóbbakká kellene tenni. Csirák Csaba Márton Áron püspököt idézte, aki azt mondta, hogy: Erdélyt a magyar anyák veszítették el. Vigyázzunk, nehogy így járjon a magyar kultúra is! �?gy kell tanítani, hogy a tanítvány túlszárnyalja a tanárt.
erdon.ro

2011. augusztus 17.

Jövő héten kezdődnek a Partiumi Magyar Napok
A tizedik alkalommal megtartott PMN most a szokásosnál hoszszabb, ötnapos lesz. Stier Péter főszervező szerint a fő helyszín most is a város legnagyobb és leghangulatosabb parkja, a Kossuth-kert lesz, itt kapnak helyet a hétvégi események, ugyanakkor számos újdonsággal is várják az érdeklődőket.
Közel 30 ezer résztvevőt várnak az idei, jubileumi Partiumi Magyar Napok (PMN) rendezvénysorozatra, amely egy hét múlva veszi kezdetét. A tizedik alkalommal megtartott PMN most a szokásosnál hoszszabb, ötnapos lesz. Stier Péter főszervező szerint a fő helyszín most is a város legnagyobb és leghangulatosabb parkja, a Kossuth-kert lesz, itt kapnak helyet a hétvégi események, ugyanakkor számos újdonsággal is várják az érdeklődőket. Nagy sikert arattak az idei színházi fesztivál alkalmával a Tűzoltótorony mellett felállított szabadtéri színpadon tartott előadások, ezért a PMN nyitórendezvényét is itt tartják: a Debreceni Csokonai Színház egy operett-összeállítást ad elő augusztus 24-én.
Ugyanitt lép fel másnap a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, mely az Anconai özvegyet játssza Keresztes Attila rendezésében. Rendhagyó helyszínnek számít továbbá az újközpont is, ahol péntek este a Száztagú Cigányzenekar koncertezik majd. Hétvégén a Kossuth-kertben két színpaddal várják nézőket – a nagyobbikon az ismertebb együttesek és előadók lépnek majd fel, kialakítanak továbbá egy szigetet a folkszínpad környékén, ahol a néptáncosok és -zenészek fellépései mellett a látogatók figyelemmel követhetik a gyerekutcában zajló programokat, a népi mesterek bemutatóit, továbbá megkóstolhatják a szatmári konyha remekeit.
A Kossuth-kert péntek esti sztárvendége a Kistehén Tánczenekar lesz, vasárnap pedig Nagy Feró és a Beatrice lép fel. Szombaton az RTL Klubból ismert Polgár Péter és a TV2 Frizbi stand up comedy versenyének győztese, Orosz György szórakoztatja a közönséget, majd a Magna Cum Laude koncertezik. Az újközpontban tartják majd a zárórendezvényeket – augusztus 28-án, vasárnap itt lép fel a Besh o droM együttes, valamint a magyar kortárs népzene nagykövete, a Magyar Köztársaság tisztikeresztjével is kitüntetett Ghymes.
Babos Krisztina. Krónika (Kolozsvár)

2011. augusztus 23.

Jubilál a szatmárnémeti Partiumi Magyar Napok
Holnap kezdődik az idén tizedik alkalommal megszervezett Partiumi Magyar Napok (PMN) Szatmárnémetiben. A szervezők azt remélik, hogy a jubileumi rendezvénysorozat sikeresebb lesz az előzőknél, ugyanis jelentősen kiszélesítették a szórakozási lehetőségek palettáját. A tavalyi négy helyett idén ötnapos lesz a fesztivál, melynek keretében négy helyszínen összesen 72 rendezvényt tartanak.
A PMN-t szervező Identitás Alapítvány elnöke, Szőcs Péter tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: az eseménysorozat idei mottója, a Hagyomány és megújulás szellemében a fiataloknak szóló rendezvények mellett kézművesmestereket is felsorakoztatnak, akik mesterségbemutatót tartanak, készülnek továbbá hagyományos szatmári ételek, a hiányozhatatlan jurtában pedig a magyarok történelmével kapcsolatos előadásokat lehet majd hallgatni, valamint készül egy Bem tábornokról szóló fényképkiállítás is. Stier Péter főszervező szerint korábban a 16–25 éves korosztály nemigen talált magának szórakozási lehetőséget a rendezvénysorozat keretében, idén viszont extrémsport-vetélkedőt is tartanak, melyre szombat délután a bmx, a trial és a gördeszkázás szerelmeseit várják.
A Tűzoltótorony melletti szabadtéri színpadon szerdán a debreceni Csokonai Színház operettgálájával startol a rendezvénysorozat, ugyanott lép fel csütörtökön a helyi Harag György Társulat, mely Ruzzante Anconai özvegyét játssza. Ugyanilyen fajsúlyos eseménynek ígérkezik péntek este a 100 Tagú Cigányzenekar koncertje az új központban felállítandó színpadon. Ugyanitt tartják a zárórendezvényt is, itt lép fel vasárnap este a Besh o droM és a Ghymes. Péntektől vasárnapig gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket a Kossuth-kertbe, ahol a kisszínpadon főleg folk-, illetve gyerekelőadásokat követhetnek figyelemmel a nézők, a nagyszínpadon pedig olyan ismert zenekarok lépnek fel, mint a Magna Cum Laude, a Kistehén vagy a Beatrice. Lesz továbbá kutyásbemutató, sörösládamászó és sakkverseny, halászléfőző verseny, bor- és pálinkakóstolás.
Lovagolni is lehet majd, továbbá egy rekordkísérletet is megtekinthetnek az érdeklődők, a Szatmár megyei környezetvédelmi ügynökség ugyanis arra vállalkozott, hogy összehozza a világ leghosszabb biokalácsát. A szokványos politikai talkshow helyett idén a helyi RMDSZ-es politikusokkal a választóknak egy-egy fröccs mellett lesz lehetőség beszélgetni. Az idei PMN összköltségvetése 120 ezer lej, melyet a megyei és a helyi önkormányzat támogatásából, szponzorok adományaiból, az árusok befizetéseiből, valamint pályázati pénzből fedeznek.
Babos Krisztina. Krónika (Kolozsvár)

2011. november 17.

Sajtónyilatkozat
Alulírottak – valamennyien a Harag György Társulat tagjai, a színház munkatársai – a sajtóban és a város életében nagy vihart kavaró felmondások és az ezek mentén kibontakozott nyilatkozatháború kapcsán egy közös állásfoglalás megfogalmazását láttuk szükségesnek.
Alulírottak – valamennyien a Harag György Társulat tagjai, a színház munkatársai – a sajtóban és a város életében nagy vihart kavaró felmondások és az ezek mentén kibontakozott nyilatkozatháború kapcsán egy közös állásfoglalás megfogalmazását láttuk szükségesnek, amely reményeink szerint pontot tehet ennek a szomorú, és mindenki számára ártalmas ügynek a végére, annak érdekében, hogy a továbbiakban háborítatlanul folytathassuk a munkánkat, a színház pedig arról szóljon, amiről szólnia kell: közös alkotásról, színészek és közönség találkozásáról, jó előadások létrehozásáról.
Valamennyiünket szomorúsággal töltött el, hogy két nagyszerű színészkollégánk, Nagy Csongor Zsolt és Rappert Gábor elhagyja társulatunkat, ahogyan a nyáron felmondott, tudomásunk szerint főként anyagi okokból külföldre távozott két kolléga hiánya is.
Nagy Csongor Zsoltot és Rappert Gábort valamennyien épp oly fontos, tehetséges és nagy szakmai tudású alkotótársaknak tartjuk, mint a sajtóban oly sokszor támadott művészeti igazgatónkat, Keresztes Attilát, akinek két évados munkája nyomán társulatunk számos szakmai elismerésben részesült, és a legrangosabb romániai magyar színházak sorába emelkedett.
Ugyanakkor nehezen érthetnénk egyet azzal, hogy kollégáink évad közben hagyták ott társulatunkat: az ilyen lépés valamennyiünkre súlyos terheket ró.
Egy színtársulat mindig zárt alkotói munkaközösség. Legfontosabb döntéseit – a saját jövőjét illetően is – társulati gyűlések során hozza meg, nem pedig a sajtónyilvánosság előtt. Társulatunk három ízben is tartott társulati gyűlést, még azelőtt, hogy a probléma, magukat megnevezni nem kívánó személyek révén kiszivárgott volna a sajtóba. Ezeken a gyűléseken mindkét kollégánk részt is vett. A gyűléseken elhangzottak számos részlete már ismertté vált a különböző sajtóorgánumokon keresztül a város nyilvánossága előtt – köztük az a tény is, hogy a művészeti igazgató felajánlotta felmondását arra az esetre, ha ez maradásra bírja Nagy Csongor Zsoltot és Rappert Gábort. Ezt a felajánlást a felmondott kollégák nem fogadták el.
A társulati gyűléseken megszületett döntések értelmében, valamint a szakmánk írott és íratlan szabályainak szellemében, a továbbiakban zavartalanul szeretnénk folytatni alkotómunkánkat, a jelenlegi felállás és társulati összetétel szerint, beleértve a művészeti igazgatót, Keresztes Attilát is – miközben felmondott munkatársainkat bármikor készek vagyunk őszinte kollegiális tisztelettel és szeretettel visszafogadni soraink közé.
Két vezető színész hirtelen távozása rányomja bélyegét bármely társulat életére és hangulatára, és megingathat egy egész évadot. Egy művészeti igazgató meggondolatlan eltávolítása azonban romba is döntheti azt.
A fentiek jegyében arra kérjük a sajtó képviselőit, a helyi politikumot és a közönséget, biztosítsák számunkra a tisztességes alkotómunkához szükséges nyugalmat és háborítatlanságot azzal, hogy elhamarkodott döntések, aláírásgyűjtések, levelek és sajtónyilatkozatok helyett, továbbra is látogatják előadásainkat, a tőlük megszokott szeretettel bátorítva megfogyatkozott társulatunkat a további színvonalas, kitartó alkotómunkára.
Tisztelettel,
Lőrincz Ágnes színész
Bessenyei István színész
István István színész
Nagy Orbán színész
Gaál Gyula színész
Gál Ágnes színész
László Zita színész
Zákány Mihály színész
Galló Ernő színész
Némethy Zsuzsa színész
Varga Andrea színész
Boros Csaba színész
Nagy Anikó bábszínész
Bandura Tibor bábszínész
Bandura Emese bábszínész
Bessenyei Gedő István dramaturg
Balogh Attila rendező
Bodó A. Ottó dramaturg
Stier Péter ügyvezető igazgató
Végh Balázs irodalmi titkár
Tamás Ágnes művészeti titkár
erdon.ro

2012. augusztus 9.

Újra magyar napok Szatmáron
Hét napon át négy helyszínen várják a szórakozni vágyókat az idén 11. alkalommal Szatmárnémetiben megszervezett Partiumi Magyar Napok (PMN) szervezői. A sztárvendégek az Edda, Fenyő Miklós és Csepregi Éva lesznek.
Az eseménysorozat szervezője az Identitás Alapítvány, főtámogatója pedig az RMDSZ, az előkészületekben, illetve a lebonyolításban pedig további 18 egyesület és alapítvány vesz részt. Kereskényi Gábor, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: minden évben igyekszenek kicsit bővíteni a felhozatalt, így idén a tavalyi 5 helyett 7 napos lesz a rendezvény, és az eseménysorozat nyitányát az augusztus 20-ai Szent István-ünnepség jelenti majd.
A koncertek mellett lesznek táncelőadások, filmvetítés, főző- és sportversenyek, gyerekprogramok, stand up comedy, bulik, karaokepartik és sok egyéb érdekesség – összesen 75 programponttal készültek az idei PNM-re.
„Nagyon izgulok, hiszen minden évben szeretnénk színvonalasabbá tenni az eseménysorozatot, így a 100 tagú cigányzenekar tavalyi nagy sikerű fellépése után kíváncsian várom, hogy az idei koncertekre mennyien gyűlnek össze” – fejtette ki Stier Péter főszervező, aki azt reméli, hogy idén is elérik a 2011-es, 30 ezer főre rúgó rekordrésztvevőszámot. A Partiumi Magyar Napokat augusztus 20–26. között tartják, összköltségvetése 160 ezer lej. Részletes program a www.partiuminapok.ro honlapon.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

2012. augusztus 28.

Lezárult a Partiumi Magyar Napok Szatmárnémetiben
Körülbelül 35–40 ezren fordultak meg a vasárnap este véget ért Partiumi Magyar Napokon Szatmárnémetiben. Az idén tizenegyedik alkalommal megszervezett rendezvényen a pénteken koncertező Eddát, illetve a vasárnap este fellépő Fenyő Miklóst egyaránt közel 10 ezer fős tömeg hallgatta az új főtéren.
Az Identitás Alapítvány és a szatmári RMDSZ rendezvénysorozata egyébként a korábbi évektől eltérően, amikor mindössze öt napig tartott a mulatság, idén egyhetes volt. A Tűzoltótorony mellett felállított színpadon lépett fel a Nagyvárad Tánceggyüttes, Bocskor Bíborka, a Magashegyi Underground, a nyíregyházi Everdance táncegyüttes, csütörtökön pedig szabadtéri filmvetítés volt. Hétvégén a hagyományokhoz híven a Kossuth kertben folytak a programok, ahol igyekeztek minden korosztály igényeit kielégíteni – a gyerekeket kézműves-foglalkozásra és különböző előadásokra, játékokra várták, volt továbbá egy külön sátor a karaokénak és a stand-upnak, szerveztek főzőversenyeket, a színpadon pedig olyan neves előadók léptek fel mint Csepregi Éva, a Ladánybene 27 vagy a Desperado együttes.
Stier Péter főszervezőtől megtudtuk, miután a korábbi években igyekeztek folyamatosan bővíteni az eseménysorozat programját, a rendezvény idénre kellőképpen kinőtte magát, így a jövőben igyekeznek tartani a szintet. Elmondta, a 100 tagú cigányzenekar tavalyi hatalmas sikere után kicsit tartott attól, hogy idén nem sikerül ennyi érdeklődőt vonzani. „Az idei rendezvény kapcsán leginkább annak örülök, hogy tudtunk nyitni a fiatalok felé is. Az extrémsport-verseny, valamint a stand -up és a karaoke nagyon tetszett nekik, így a jövőben is nagy hangsúlyt helyezünk majd az ilyesmire” – magyarázta a főszervező. Hozzátette, a Tűzoltótorony melletti szabadtéri színpad ötlete is bevált, így ezt is megtartják, mivel a közönség nagyra értékelte mind a táncelőadásokat, mind a filmvetítést.
Stier szerint a jövőben megpróbálnak több szponzort, lehetőleg nagy cégeket bevonni a finanszírozásba, amivel elkerülhetők lesznek az esetleges problémák az önkormányzati pénzek folyósítása körül. Kifejtette, az új városvezetés – procedurális hibákra hivatkozva – vonakodott a korábban jóváhagyott összeg átutalásától. Az idei Partiumi Magyar Napok összköltségvetése 160 ezer lej volt, melyből 40 ezret állt a városi, 38 ezret pedig a megyei tanács, a fennmaradó összeget támogatók és pályázatok révén sikerült biztosítaniuk.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

2013. augusztus 16.

Táncba fordul Szatmárnémeti
Rekordszámú résztvevőt várnak a szervezők a Partiumi Magyar Napok (PMN) idei, tizenkettedik kiadására, Szatmárnémetiben. Stier Péter főszervező a Krónikának elmondta, a tavalyi 35 ezer érdeklődő után arra számítanak, hogy ebben az évben legalább 40 ezren lesznek kíváncsiak az augusztus 19–25. között tartandó rendezvénysorozatra.
A régió legnagyobb magyar rendezvényének számító PMN kinőtte magát az elmúlt 12 évben – míg az első mindössze kétnapos volt, most 4 színpadon és összesen 10 helyszínen szerveznek különféle programokat. Az idei kiadásban a korábbi évekhez képest nagyobb hangsúlyt kapnak a színházi-, illetve a néptánc előadások – fellép az Aradi Kamaraszínház, a Beregszászi Színház, a szatmárnémeti Harag György Társulat előadja Ludas Matyi Szatmárban című produkcióját, valamint színpadra lép a Nagyvárad Táncegyüttes.
A legnagyobb tömegre a 23-án tartandó Tankcsapda, illetve a 25-re tervezett Demjén Ferenc koncerten számítanak – mindkettőt az új központban levő nagyszínpadon léptetik fel. A Kossuth-kertbeli színpadokon 24-én Péterfy Bori és Kovács Kati lép majd fel, a Minestrone együttes pedig zöldségeken játszva szórakoztatja majd a közönséget.Nem hiányoznak idén sem a néptáncelőadások, a táncházak, és a karaoke-estek, valamint a tavalyi sikerre való tekintettel ismét tartanak stand up comedy-t a nagysátorban.
A főszervező elmondta: körülbelül 200 000 lej a jövő héten rajtoló PMN költségvetése, és bár a városi és a megyei tanácstól a megszokott 35–40 százalékos hozzájárulás helyett mindössze a büdzsé negyedét kapták, örömmel nyugtázták, hogy a helyi vállalkozók felkarolták a rendezvényt, így a támogatásukkal tovább sikerült gazdagítaniuk a programkínálatot. Idén 17 civil szervezet segítette a két főszervező, az Identitás Alapítvány, illetve a szatmárnémeti RMDSZ munkáját.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

2013. augusztus 26.

Fizetőssé tennék jövőre a Partiumi Magyar Napokat
Az augusztus 19-én kezdődött és vasárnap véget ért szatmárnémeti eseménysorozaton tíz helyszínen és négy színpadon több mint hetven különböző programra várták az érdeklődőket. Stier Péter főszervező rámutatott: igyekeztek mindenki igényeit kielégíteni, de főként a szatmári magyarok ízlését szerették volna finomítani, alakítani.
"Idén nagyobb hangsúlyt fektettünk a kulturális rendezvényekre, főleg a színház kapott nagy szerepet. Emellett a nagy érdeklődésre számot tartó idősebb táncdalfesztiválos fellépők mellett újabb műfajokat is szerettünk volna felvonultatni, ezért hívtuk meg például Péterfy Bori énekesnőt" – magyarázta Stier. A szabadtéri nagyszínpadnak valóban nagy sikere volt: nagyon sokan kíváncsiak voltak a szatmárnémeti Harag György Társulat, a beregszászi Ilyés Gyula Nemzeti Színház, az Aradi Kamaraszínház előadásaira, illetve a Nagyvárad Táncegyüttes fellépésére is.
A pénteki Tankcsapda koncerten ellenben a nézőszám elmaradt a várttól, a tavalyi 10 ezres Edda fellépéshez képes eléggé kevesen voltak, holott a népszerű debreceni banda első ízben játszott Szatmárnémetiben. Az egész napos programoknak otthont adó Kossuth-kert viszont egész hétvégén zsúfolásig tele volt: a résztvevőket kézműves vásárra, népi játszótérre, főzőversenyekre és koncertekre várták a szervezők. A közönséget Kovács Kati koncertje is lenyűgözte, de Péterfy Borinak és az őt követő kolozsvári De la Funk együttesnek is sikerült belopnia magát a szatmáriak szívébe.
Stier Péter hozzátette: a Partiumi Magyar Napok legnagyobb problémája a rengeteg koldus, akik zaklatják a fesztiválozókat, ezért azt tervezik, hogy jövő évtől belépőt kérnek az eddig ingyenes programokra. Hozzátette: szimbolikus összegre gondoltak, amelyet a résztvevők levásárolhatnak a helyszínen.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

2013. augusztus 29.

Partiumi Magyar Napok: cél az értékmegőrzés
A kulturális jelleg erősítésével lehet még több látogatót a Partiumi Magyar Napokra vonzani, ezért jövőre erre fektetik majd a hangsúlyt – összegezte a szatmárnémeti kulturális rendezvénysorozatot Stier Péter főszervező tegnapi kiértékelő sajtótájékoztatóján. Szőcs Péter, a társszervező Identitás Alapítvány elnöke kifejtette: bár a rendezvény az elmúlt tizenkét évben jelentősen kibővült, a kezdetekkor meghatározott célokból és értékekből mit sem veszített.
"Nem pusztán egy városi forgatagról vagy zenei fesztiválról beszélünk, hanem egy olyan értékteremtő és -megőrző rendezvénysorozatról, amely bárki számára hozzáférhető" – hangsúlyozta Szőcs. Mint kiderült, az egyhetes rendezvénysorozat megvalósításában tizenhét civil szervezet, tizenhat médiapartner, valamint ötvennél is több támogató cég segített, így az érdeklődők számára tíz helyszínen és négy színpadon szervezhettek változatos, minőségi programokat.
A szervezők becslései szerint a rendezvénysorozat idején mintegy 44 ezren vettek részt a Partiumi Magyar Napokon. A PMN költségvetése egyébként 220 ezer lej volt. A szervezők azt is elmondták, hogy a helyi és a megyei önkormányzat is kevesebb pénzt adott idén, ezért kiemelkedően fontos volt a helyi cégektől kapott finanszírozás. Pataki Csaba, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke kifejtette: a Partiumi Magyar Napokkal egy időben zajló Kolozsvári Magyar Napok is rendkívül sikeresek voltak, ez pedig azt bizonyítja, hogy Szatmárnémeti és Kolozsvár is rendelkezik akkora magyar közösséggel, amely létre tud hozni, és nem utolsósorban fenn tud tartani két ilyen szintű kulturális fesztivált.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

2013. augusztus 29.

Partiumi Magyar Napok: cél az értékmegőrzés
A kulturális jelleg erősítésével lehet még több látogatót a Partiumi Magyar Napokra vonzani, ezért jövőre erre fektetik majd a hangsúlyt – összegezte a szatmárnémeti kulturális rendezvénysorozatot Stier Péter főszervező szerdai kiértékelő sajtótájékoztatóján.
Szőcs Péter, a társszervező Identitás Alapítvány elnöke kifejtette: bár a rendezvény az elmúlt tizenkét évben jelentősen kibővült, a kezdetekkor meghatározott célokból és értékekből mit sem veszített.
"Nem pusztán egy városi forgatagról vagy zenei fesztiválról beszélünk, hanem egy olyan értékteremtő és -megőrző rendezvénysorozatról, amely bárki számára hozzáférhető" – hangsúlyozta Szőcs. Mint kiderült, az egyhetes rendezvénysorozat megvalósításában tizenhét civil szervezet, tizenhat médiapartner, valamint ötvennél is több támogató cég segített, így az érdeklődők számára tíz helyszínen és négy színpadon szervezhettek változatos, minőségi programokat.
A szervezők becslései szerint a rendezvénysorozat idején mintegy 44 ezren vettek részt a Partiumi Magyar Napokon. A PMN költségvetése egyébként 220 ezer lej volt. A szervezők azt is elmondták, hogy a helyi és a megyei önkormányzat is kevesebb pénzt adott idén, ezért kiemelkedően fontos volt a helyi cégektől kapott finanszírozás. Pataki Csaba, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke kifejtette: a Partiumi Magyar Napokkal egy időben zajló Kolozsvári Magyar Napok is rendkívül sikeresek voltak, ez pedig azt bizonyítja, hogy Szatmárnémeti és Kolozsvár is rendelkezik akkora magyar közösséggel, amely létre tud hozni, és nem utolsósorban fenn tud tartani két ilyen szintű kulturális fesztivált.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

2014. január 17.

Önálló magyar és román színháza lesz Szatmárnémetinek
Hivatalosan is elkezdődött a Szatmárnémeti Északi Színház magyar és román tagozatának önálló intézményesítését célzó jogi procedúra. A dokumentum, amelyben a két tagozat különálló jogi intézményként való bejegyzését kérik a színház dolgozói, már a fenntartó, vagyis Szatmárnémeti város polgármesterének asztalán van.
A kérvényt az alkalmazottak elsöprő többsége ellátta kézjegyével, többek között Sorin Oros vezérigazgató, Bessenyei István művészeti igazgató, továbbá a két tagozaton dolgozók több mint 70 százaléka. Amennyiben az intézmény fenntartója is rábólint a kezdeményezésre, több mint 20 éves álom válhat valóra. A szétválásnak egyébként számos precedensértékű esete is van, a legközelebbi időben és térben is a nagyváradi Szigligeti Színház és a Mária Királyné Színház önállósulása volt.
A Szatmárnémeti Északi Színház intézménye 45 éve két tagozattal működik. A Harag György Társulat és a színház román tagozata közös adminisztratív és gazdasági felsővezetéssel, de külön művészeti vezetéssel működik. A két társulat eltérő művészi koncepcióit, szakmai filozófiáit és műsorpolitikáját egy közös menedzsment igyekszik összefogni és koordinálni, ami egyre nehezebb feladatnak bizonyul a két tagozat eltérő struktúrája, hagyományai, közönsége és műsorpolitikája tükrében.
Az elmúlt 45 év eleinte biztos védőhálót és erős infrastruktúrát biztosított ahhoz, hogy mindkét társulat fejlődni tudjon – hangsúlyozzák a kezdeményezés szakmai indoklásában az intézmény vezetői. Annak idején tehát logikus lépésnek tűnhetett a Szatmári Állami Magyar Színház intézményi bázisára alapozni az új, román társulatot, mint ahogy korábban, Nagybányán Harag György is a már létező, román társulattal működő Nagybányai Állami Színház keretében hozta létre a Harag György Társulatot. Idővel azonban a megerősödött társulatok is kinövik a bölcsőt, és megérnek az önállósulásra. A rendszerváltozás után, ahogy a két társulat egyre inkább kifejlődött és megerősödött, egyre hangsúlyosabbá vált a két tagozat külön intézményesítésének gondolata is.
Ma, 2014-ben a fenti gondolat egyre sürgetőbb igényként jelentkezik, amit az is jelez, hogy két, egymást követő megbízott vezérigazgató menedzseri tervében is szerepelt: Stier Péter és Sorin Oros pályázata, egymástól függetlenül világított rá arra az egyszerű tényre, hogy a két társulat további fejlődése számára csak a különválás és a felelős, hosszú távú tervezés jelenthet megoldást. Utóbbi megvalósítása csak különálló, profi menedzsment segítségével lehetséges. A két menedzseri tervet egyébiránt a fenntartó és a pályázatot lebonyolító intézmény, azaz a polgármesteri hivatal szakértői bizottságai a legmagasabb pontszámokkal minősítették a leadott pályázatok közül.
Ma Romániában az Északi Színház az utolsó önkormányzati fenntartású színház, amely még mindig két tagozattal működik. Az idő azonban itt is bebizonyította, hogy ami kezdetben áldás, az egy fejlettségi szinten túl hátráltató tényezővé válik. Jelen pillanatban az Északi Színház Harag György Társulata már különálló intézménnyé vált magyar színházakkal áll versenyben a kulturális piacon, a román társulatnak pedig szintén saját, erős intézményi háttérrel és menedzsmenttel rendelkező román színházakkal kell felvennie a versenyt. A román és kisebbségi színtársulatokat ma már minden hazai helyi és megyei önkormányzat különálló intézményként működteti, vagy – ahol erre lehetőség volt – már eredetileg is külön intézményként hozták őket létre.
A különálló intézményi keretek között történő működtetés nemcsak rövid- és középtávon, de hosszabb távon is egyaránt előnyös a társulatok, a nézők és a fenntartó számára is, amennyiben felelős és előrelátó menedzseri tervezést implikál, megkönnyíti az egyeztetést, egyenrangú partnerekként kezeli a társulatokat és a fenntartó számára is átláthatóbbá teszi azok gazdálkodását, illetve menedzsment- és marketingstratégiáit.
A kezdeményezők érvelésükben hangsúlyozzák, hogy egy ilyen jelentőségű lépés nemcsak a magyar, de a román közösség számára is mérföldkő lehet, hiszen ezáltal nem pusztán a Harag György Társulat nyerné vissza egykori önállóságát, de egyszersmind – a város történelmében először – önálló román színház is létrejönne Szatmárnémetiben. Szimbolikus értékén és történelmi jelentőségén túl azonban az önállósításnak mindenekelőtt gyakorlati, szakmai hozadéka volna. Ebben a tekintetben ezt a törekvést semmiképp sem lehet pusztán etnikai indíttatásúként kezelni, hiszen komoly szakmai érvek szólnak mellette, amelyek mindkét tagozat jövőjét érintik.
maszol/szatmar.ro,

lapozás: 1-30 | 31-42